Oszkár
isten + dárda, azaz „isteni lándzsa”
Germán tövű, skandináv és angol közvetítéssel terjedt férfinév, amelyet a régi Ansgar névre vezetnek vissza. A 19. századi északi irodalmi divat hozta be Európa középső részére.
Becézve: Oszi, Oszika, Oszkó, Oszkárka